A nevem Betty Hendricks, én vagyok a lovasközpont tulajdonosa. Amikor eldöntöttem, hogy veszek egy lovardát, nem gondoltam volna, hogy ennyire szegényes lesz a felhozatal. Nem volt semmiféle különösebb kikötésem, csak annyi, hogy a lovarda közelében legyen óceán- vagy tengerpart, legyen erdő és rét a közelben. Hosszú időn keresztül mégsem sikerült megtalálnom a megfelelő létesítményt. Már több mint 1 éve keresgéltem, amikor kezdtem azt érezni, hogy soha nem fogom megtalálni azt amit keresek...
Amikor rátaláltam erre a helyre, éreztem, hogy ez a hely más, mint az eddigiek. Éreztem, hogy van itt valami különös, valami nem mindennapi.
Tetszett, mert csodálatos volt a közelben lévő erdő és rét, ráadásul a Csendes-óceán partjától 2 km-re feküdt. Ami viszont gondot jelentett, az az volt, hogy teljesen romosak voltak az épületek. Szinte újra kellett kezdeni az építkezést. De úgy éreztem, hogy bármennyi munkával is jár a felújítás, és bármennyibe is kerül, érdemes megcsinálni.
- Megveszem. - mondtam.

1 héttel később bele is kezdtünk a felújításba. Az újjáépítés közben is voltak kisebb akadályok, de elhatároztam, hogy semmi nem állíthat meg abban, hogy egy kiváló lovasközpontot hozzak létre ebből a romhalmazból.
Sok mindennel elkészültünk már, rendbehoztuk az épületeket, megépítettük a karámokat, elkerítettük a legelőket. Már az istálló rendbehozásán ügyködtek a munkások. Közeledett a nap, amikor megnyitjuk a lovasközpontot. 2 nappal későbbre terveztük a lovak átszállításást és 5 nappal későbbre a megnyitót. Egyik este, miután hazamentek a munkások, kimentem, hogy megnézzem mit is értünk el több mint 5 hónap kemény munkával.
Furcsa látvány fogadott. Az istállótól az erdőbe vezető ösvényen patanyomokat láttam. Nem találtam magyarázatot arra amit láttam, hiszen egyetlen ló sem járt még a központ területén. Vagy mégis?
Aztán nem foglalkoztam többet a dologgal.
Miután pedig megérkeztek a lovak újra láttam a patanyomokat, de akkor már azt gondoltam, hogy valamelyik lovunk nyomait látom.
Eljött a megnyitó napja.

És itt véget is ér a történetünk, hiszen innentől már te is részese leszel a központ mindennapjainak. A Naplóban olvashatod ezentúl az eseményeket.